Andragógia Szakcsoport kutatási terve 2009-2012
Az Andragógia és Könyvtártudományi Intézet 2012-ig szóló kutatási tervének az összeállításakor abból indultunk ki, hogy egyfelől megjelenjen az intézetben oktatók egyéni elképzelése, másfelől rögzítsük azon találkozási pontokat, amely lehetővé teszi a teamban való gondolkodást. Az oktatók kutatási területei: Sifter József:Kutatási területek:
- A közösségi részvétel lehetősége és gyakorlata a településfejlesztésben.
- A társadalmi és kulturális egyenlőtlenség kiterjedésének hazai okai.
Témakörök:
- A nyitott tervezés értelmezése egy város fejlesztésében. Participációs hatások.
- A társadalmi és kulturális egyenlőtlenség kiterjedésének főbb okai a Dél-Alföldi régióban
Célkitűzések:
- Diagnózis felállítása – egy speciális területen- az állampolgári aktivitás mértékéről és értékéről.
- Az egyenlőtlenségek szűk értelmezésének empírián alapuló kiterjesztése. Dr.Brachinger Tamás:
Kutatási területek:
- Állami és nem állami szerepvállalás lehetőségei a közművelődésben és a felnőttképzésben a Dél-Alföldi Régióban.
Témakörök:
- Regionális kutatások
- Tananyagfejlesztés – szakirányokon és a törzsanyagban .
Célkitűzések:
- A régió közművelődési- és felnőttképzési intézményhálózata (munkaerő-piaci szempontok figyelembevételével) optimalizálásához való hozzájárulás. Prof. Dr. Majdán János
Majdán János tervezi, hogy kutatást szervez a főiskolai hallgatók és a térségben lakó kollégák segítségével:
1. A bajai civil szervezetek története
2. Bács-Bodrog megye könyvtárainak, kaszinóinak, kulturális intézményeinek története
3. A helyi sajtó kulturális életet bemutató cikkeinek feltárása
témakörökben.
A munkálatokba saját kollégái mellett az újonnan megalakult levéltár dolgozói, a térségben dolgozó helytörténészek és saját hallgatóink bemutatását tervezem.
Dr. Palcsó Mária:
Kutatási területek:
- Regionalitás és kultúra.
- Andragógiaelmélet.
- Az élethosszig tartó tanulás
paradigmájának filozófiai kérdései.
Témakörök:
- Regionalitás; a regionalitás, illetve a régiók közötti relációk kulturális
vetületei.
- Az andragógia egyes elméleti problémái.
- Az élethosszig tartó tanulás koncepciójának néhány filozófiai aspektusa (a LLL
emberképe, a munka világa mint filozófiai probléma, a közvetlenség és
közvetítettség problematikája a LLL-paradigmában stb.).
Célkitűzések:
- A regionalitás kérdéskörében kapcsolódni az intézet közös kutatásaihoz;
publikációk készítése; konferenciarészvétel.
- Tankönyvként is használható annotált andragógiai olvasókönyv összeállítása
főiskolánk hallgatói számára. (Az anyaggyűjtés már folyamatban van.)
- A LLL-paradigma filozófiai-nevelésfilozófiai szempontú megközelítése.
(Tanulmányok készítése, konferenciarészvétel).
Dr. Bartkó János
Kutatási területek:
- Oktatási intézmények a középkori
európai kultúrában.
Témakörök:
- Az Universitas fejlődésének
tanulmányozása: az iskolarendszeren belüli felnőttképzés fejlődésének történeti
elemzése, az Universitas eredetének, középkori gyökereinek vizsgálata.
Célkitűzések:
- Az oktatási intézmények
fejlődésének történeti szempontú elemzése elősegíti annak rendszerszemléletű
megközelítését, alaposabb megértését.
Dr. Maruzsa Zoltán
Következő szakmai célom a habilitáció megszerzése a lehető legkorábbi
időpontban, melyre legkorábban 5 évvel a doktori védés után kerülhet sor, így
esetemben 2010-ben. A feladat erre az időpontra egy monográfia összeállítása,
melynek témája a hidegháborús német újrafegyverkezés lesz. Kutatási terveim
között így ez a kutatás áll az eső helyen.
I. Történeti kutatások
Kutatásom célja az NSZK és az NDK második világháború utáni újrafegyverkezésével
kapcsolatos német, osztrák és magyar diplomáciai források áttekintése, elemzése
és publikálása. A Berlinben, Bécsben és Budapesten hozzáférhető külügyi
levéltári források összevetése azért is hasznos lenne, mert a három egymástól
független diplomáciai testület információi eddigi tapasztalatom szerint sok
esetben bizonyultak kiegészítő jellegűnek. Mivel speciális engedély nélkül a
bécsi levéltár (Archiv der Republik) 1970-ig, a berlini levéltár (Auswärtiges
Amt) 1977-ig, a Magyar Országos levéltár anyagai pedig megszorításokkal 1989-ig
kutathatóak, a német újrafegyverkezéssel kapcsolatosan tervezett diplomáciai
elemzés a keleti szerződések és a Helsinki-egyezmény aláírásáig (1975)
vállalható.
Dr. Sári
Szilvia
Andragógiai metodikai-didaktikai kutatás
A kutatás célja: Jelenleg, a magyarországi gyakorlatban nem alakult ki speciális
andragógiai metodika és didaktika. A felnőttképzés módszertana így esetleges, és
csupán az oktatói kompetenciákon alapul. Célom egy olyan metodikai-didaktikai
rendszer kidolgozása, amely nem a herbarti rendszeren, de a reform oktatási
módszereken és projekt-módszeren alapul.
A kutatás módszertani alapjai:
-
Képességallokáció.
-
Jena-plan-, Freinet- módszer adaptáció. Projekt-módszer adaptálása, tréning
módszer felhasználása.
-
Önművelés, önfejlesztés, kompetencia-, képesség-, készségfejlesztés önálló
tanulás, konstruktív tanulási folyamat felhasználása.
Várt eredmények: olyan gyakorlatban is használható felnőttoktatási módszer
kidolgozása, amely méltó a felnőtt tanulóhoz és felnőttoktatóhoz.
Kutatási terület:
- Az oroszországi önkormányzatiság történelmi gyökerei és mai megvalósulása
Témakörök:
- Önkormányzatok és hatalommegosztás a rendszerváltozás utáni Oroszországban I. Az önkormányzatiság történelmi gyökerei Oroszországban
1. A fejedelmi hatalom és a vecse
2. A falusi földközösség, az obscsina funkciói és változásai
3. A zemsztvo és a városi önkormányzat reformja a 19. század utolsó harmadában.
4. A „helyi hatalom” intézményei a szovjetrendszerben.
II. A glásznoszty és a peresztrojka évei /1986-1993/
1. A szovjetek felélesztésének szövetségi programja /1986 szeptember-1988 november/
( Gorbacsov beszéd ’86. őszén, KB határozat a káderpolitikáról ’87. január, XIX. Pártkonferencia ’88. június-július, a ’88. novemberi törvény az Alkotmány módosításáról és a népi küldöttek választásáról)
2. Minden hatalmat a szovjeteknek! (vagy az Elnöknek?) /1989 május-1990 március/
(a Népi Küldöttek I., II., III. kongresszusa ’89. május, december, ’90. március)
3. Konfliktus a szovjethatalom modernizációjának kísérlete és az elnöki rendszer között az Orosz Föderációban /1989 október-1993 október/
( a’89. októberi alkotmánymódosítástól és küldöttválasztási törvénytől a ’90. májusi I. kongresszusig, majd a II.-X. kongresszus ’93. októberig)
(-a helyi szovjetekbe történő többes jelölés törvényi szabályozása ’89. november;
-kettős hatalom (SZKP-szovjetek) ’91. augusztusig: utána területi adminisztráció váltja a Tanács VB-ket;
-lépés a „tanácskozó”-ból az ügydöntő testületekhez a „kis-szovjetekkel”
-a ’93. szeptember-októberi válság és megoldása)
III. Az új helyi hatalom testületeinek létrejötte /1993-1998/
1.Egyensúly a helyi és az elnöki hatalom között? (Az 1993. októberi 1617-es, 1723-as és 1765-ös elnöki utasítások)
2. Választási és összeférhetetlenségi szabályok, részvételi hajlandóság és a nyerés esélyei
3. Az új testületek szociológiai és politikai összetétele
4. Hosszabbítás után a 97-es megújulás (a végrehajtó hatalom képviselőinek kiszorulása, konfrontáció helyett együttműködés, kinevezettek helyett választott gubernátorok)
5. Csatlakozás az Önkormányzatok Európai Chartájához
IV. Pillanatkép az ezedfordulóról
1. Nemzetközi jogi és alkotmányos alapok
2. Állami, föderális és regionális törvényhozás
3. Önkormányzati önszabályozás
4. A helyi hatalom struktúrája
- a képviseleti szervek szintjei, jogaik és kötelezettségeik
- a végrehajtó szervek, a helyi adminisztráció feladatai
5. A helyi önkormányzatok pénzügyi alapjai: állami normatívák, helyi adók, vállalatok, tulajdon, költségvetés
6. A helyi nyilvánosság fórumai és eszközei
7. Az állampolgári részvétel formái és a „harmadik szektor”: várakozások és valóság
8. Ki a „főnök”?
9. Deficitek a szerkezetben és a működésben. Alkotmánybírósági döntések
V. A Putyin-korszak: posztszovjet probléma szovjet megoldása? /2000-2007/
Recentralizációs lépések és törekvések a föderális reformban
1. Elnöki kinevezettek a hét körzet élén
2. A pénzügyi eszközök koncentrációja
3. A 2003. évi önkormányzati törvény: felhatalmazások és kötelezettségek új rendszere?
4. Az átalakulás vitái és eredményei
5. Lett-e jobb és miben nem?
6. Lépés a stabilitás irányába? A 2007-es választások
VI. Rendszerváltozás a helyi hatalomban? Húsz év kommentárjai.
A lélek útjai
1. Az orosz történelem különössége: ciklikusság és/vagy néplélek
2. Uralkodók és alattvalók. Az orosz személyiség politikai pszichológiája
Tér – tőke - szerkezet
3. Az eredeti tőkefelhalmozás szovjet és posztszovjet útja
4. A győztes regionalizmus országa?
5. Válhat-e a periféria „birodalmi központtá?”
Vér és kurázsi
6. Az etnikai konfliktusok és a nemzetiségek szerepe az önkormányzatok szabályozásában
7. Kihalásra ítélve? A civil társadalom múltja és jelene
8. Az erő alkalmazása. Erőszakszervezetek és erőszakos szervezetek
Hol a tűz közepe?
Egymásba harapó és olvadó lángok: az elitek harcai és szövetségei
9. Ideológiai koalíciók harca
10. Új szociális paktum?
11. Az autokrácia intézményesítése: az orosz demokrácia fenomenológiája
VII. Merre tovább? Víziók és koncepciók